Lane hat éve menekült el. A nagybátyja temetése mégis hazaszólítja, ahol felnőtt, ahol összetörték a szívét. De vajon egyszerű a hazatérés?

Imádom a párhúzamosan vezetett jelen és múlt ábrázolását. Így egy kicsit olyan érzésem van, mintha épp velem is akkor történne meg, és újra felnőnénk, ha vége a visszaemlékezésnek.  Jobban átlátjuk a fejlődést is, látjuk miből, mi lett végül. Látjuk Lane és Kale kapcsolatát, a helyzetét, a megélését, és a romba dőlését, ami szívszaggatóan fájdalmas. Én már voltam olyan helyzetben, hogy a fiú semmit sem akart, én meg már a házasságunkat terveztem (még nem is kamaszodtam mikor ez volt!).

Az én legjobb barátommal is szoros a kapcsolatom (már amennyire az lehet, ha valaki egy másik országban lakik), nagyon sokat segített (még mindig), de felnőttünk és ez, sokkal nehezebb, mint amikor beszélünk róla. Ezt Lane is megtapasztalja, főleg miután már nem öntheti ki a szívét a nagybátyjának, aki a legfőbb bizalmasa is. De ki utasítana vissza egy kislányt, a megszeghetetlen esküvel? Na, ugye, hogy senki?

Azt se tudom, hogy mit és hogyan írjak, hogy ne derüljön ki mennyire imádtam, minden sorát, még ha volt olyan rész, amit senkinek se kívánnék. Hiszen sosem tudjuk, hogy az élet mit tartogat számunkra. Szerintem az író is ebben a hitben írta a sztorit. Lane különböző állomásait éljük vele együtt, mindvégig ott van vele Kale, aki a legjobb barátja (mégis ennél sokkal több is). Megvédi az iskolában, megvédi este a szörnyektől, de mi van ha valaki, akibe szerelmes vagy, úgy néz rád, mint a húgára?

A felnőtté válásban csak egy dolog nehéz - a felnőtté válás! Ezt a könyv nagyon jól át is adja. Igyekszel felnőttként és érett emberként viselkedni, de nem jön össze. Vagy nagyon kevés alkalommal.

  A történet olyan "zsebiket elő, mert szem nem marad szárazon" vonalon megy. A könyv teljesen magával ragadott. Egy olyan életet éltem pár óráig, amibe szívesen visszatérek még.

Egy csodálatos történet az első szerelemről, a családról, a barátságról, a csalódásról és a felnőtté válásról, ami sokszor nem egy séta galopp.

Történet:
Ő volt a legjobb barátom, a legkedvesebb pótbátyám és a legjobb védelmezőm. Ő volt a legjobb, és az enyém volt.

Lane retteg a hazatéréstől. Szeretett nagybátyja, Harry váratlanul meghalt. de Lane-nek meg kell küzdeni egy régi démonával is. Kale Hunttal gyermekkoruk óta a legjobb barátok, ám ez a kapcsolat sosem volt egyszerű. Lane miatta hagyta ott a családját és költözött New Yorkba. Fájt látnia, hogy Kale valaki mással boldog, másba szerelmes. Fájt méghozzá iszonyúan. Tehát fogta a sátorfáját és mindent hátrahagyva új életet kezdett, teljesen elvágva magát a múltjától. Ám most, hogy visszatér, a régi érzések is előtörnek, mintha egy nap sem telt volna el a távozása óta. Az érzelmek mindent elborítanak, a tragédia pedig összehozza az embereket. Vajon Lane képes lesz-e megküzdeni a múltjával, a családjával, a veszteségekkel?

a kép forrása: lira.hu